Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája




Minden jog fenntartva.
© 2005-2014.
Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció
Vissza
Hozzászólások listája

A hozzászólások időben csökkenő sorrendben olvashatók egymás alatt, vagyis a legfelső a legfrissebb. Hozzászólást küldeni egy állomáshoz az állomás saját oldalán is lehet.
A hozzászólás mellett lehetősége van mindenkinek saját képét feltölteni az állomáshoz. Várjuk mindenkitől szeretettel saját készítésű képeit!

Ha szeretnél te is hozzászólást beküldeni, vagy képet feltölteni, kattints ide.

Előző Első    ... [ 236 ] [ 237 ] [ 238 ] [ 239 ] [ 240 ] [ 241 ] [ 242 ] [ 243 ] [ 244 ] ...   Utolsó Következő

Mesterháza-Tompaládony    Dõry István, 2011.02.05 21:46.39 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Chernelházadamonya felől érkezve a sáron és gazon át. Az állomás előtt egy raklapgyártó cég telephelye állja el az utat. A vasútállomás területére építkeztek, de "cserébe" szépen felújították a felvételi épületet.
 
Chernelházadamonya    Dõry István, 2011.02.05 21:29.28 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az egykori állomás területe elkerítve, magántulajdonban.
 
Chernelházadamonya    Dõry István, 2011.02.05 21:23.37 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az előbb említett beton műtárgy.
 
Selyp    KériPetya, 2011.02.05 21:23.21 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A Selyp - Kisbágyon gazdasági vasútvonalat 1970. július 1. - én akarták megszüntetni (aztán hogy mikor sikerült, nem tudom).
koordináló Bizottság, 1970. évi forgalomátterelési és körzetesítési program.
 
Chernelházadamonya    Dõry István, 2011.02.05 21:21.22 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Bő és Chernelházadamonya között. Itt ér a vasúti töltés az út mellé, és rögtön figyelmesek is lehetünk egy vízátereszre.
 
Szada    KériPetya, 2011.02.05 21:08.54 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A vasútvonal megszüntetésekor az alábbi létesítmények voltak itt:
- (lakott) felvételi épület, ami a mai napig megvan, 496 légm3;
- lakóőrház, 245 légm3;
- sertésól, 11 légm3;
- istálló, 29 légm3;
- gazdasági épület, 61 légm3;
- wc épület, 60 légm3.
 
    Dõry István, 2011.02.05 21:07.23 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Jelentem az állomás épülete még mindig felújítás/átépítés alatt van, de ahogy az látszik is, ez eddig csak ártott, nem használt. (2011.02.05)
 
    Dõry István, 2011.02.05 21:03.16 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A falu közepén ez a kies terület a vasútállomás vágányinak felszedésével keletkezett.
 
    Dõry István, 2011.02.05 20:56.10 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A kép ugyanott készült. Még egy vízáteresz betonja is kivillan a moha alól 37 év távlatából.
 
    Dõry István, 2011.02.05 20:47.15 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Bük fürdőtelep és Bő között. Ugyan a pályát beszántották, de a földúton megmaradt a töltés púpja.
 
Bük fürdőtelep    Dõry István, 2011.02.05 20:41.34 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Változnak az idők... nem feltétlenül jó irányba. Időről időre felüti fejét a szóbeszéd, hogy Bükről Bük fürdőtelepre a Gysev újraépíti a pályát a fürdő forgalma miatt, de hogy ennek mennyi a valóságalapja, azt senki sem tudja.
 
Bük fürdőtelep    Dõry István, 2011.02.05 20:33.23 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A műholdas felvétel a Bük fürdőtelepről érkező vasút vonalát ábrázolja. A büki becsatlakozás előtt ugyan felszámolták a töltést, de akármilyen szorgalmasan szántják a földet, a képen még mindig jól látható az ív. A piros pont az előző kép elkészítésének helye.
 
Bük fürdőtelep    Dõry István, 2011.02.05 20:26.51 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Bük fürdőtelep és Bük között egy ideig a mostani betonút helyén volt a töltés, majd Bükre ívben érkezett. A képen látható út képzeletbeli egyenes folytatásában volt a vasúti töltés, a kép előterében látható földutat pedig bizonyosan keresztezte.
 
Nyékes    KériPetya, 2011.02.05 20:04.21 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A megállóhely Ludadról nézve a pálya bal oldalán volt. A vonal közforgalomra megnyitásakor (1950. április 15.) nem volt jegykiadás. Pontos helye a 99 + 90 - 100 + 20 szelvények között volt, 30 méter hosszúságú peronnal.
 
Lókuca    KériPetya, 2011.02.05 20:02.46 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A megállóhely Ludadról nézve a pálya bal oldalán volt. A vonal közforgalomra megnyitásakor (1950. április 15.) nem volt jegykiadás. Pontos helye a 81 + 20 - 81 + 60 szelvények között volt, 40 méter hosszúságú peronnal.
 
Szilas    KériPetya, 2011.02.05 20:00.33 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A megállóhely Ludadról nézve a pálya jobb oldalán volt. A vonal közforgalomra megnyitásakor (1950. április 15.) nem volt jegykiadás. Pontos helye a 67 + 85 - 68 + 15 - szelvények között volt, 30 méter hosszúságú peronnal.
 
Tarhos    KériPetya, 2011.02.05 19:55.20 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Az állomás Ludadról nézve a pálya bal oldalán volt. A vonal közforgalomra megnyitásakor (1950. április 15.) nem volt jegykiadás. Pontos helye a 42 - 45 szelvények között volt, 155 méter hosszú kitérővágánnyal. A közforgalomra nyitáskor nem volt szolgálati helyiség, így csak nappal volt tárolható vasúti kocsi. Javaslatot tettek felvételi épület építésére, melyben szolgálati helyiség, váróterem, lakás, valamint raktárhelyiség, melléképületek, árnyékszék létesítését is szorgalmazták (aztán nem tudom, mi lett belőle).
 
Tordac    KériPetya, 2011.02.05 19:50.19 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
A megállóhely Ludadról nézve a pálya jobb oldalán volt. A vonal közforgalomra megnyitásakor (1950. április 15.) nem volt jegykiadás. Pontos helye a 27+80 - 28+30 között volt, 50 méter hosszúságú peronnal.
 
Szatmárnémeti    karasimiklos, 2011.02.05 17:03.30 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Szatmárnémeti Nagy Állomás-ma
 
Szatmárnémeti-Gőzfűrész    karasimiklos, 2011.02.05 16:50.48 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Ez A Kép a Mostani Szatmárnémeti Gőzfűrész Vasút állomást ábrázolja Karasi Miklós, 2011-02-04
 
Alcsút-Felcsút    MJ, 2011.02.05 15:40.17 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Hát egyszer a Szőllösi az Alapítvány vezetője azt nyilatkozta, az nagyon távlati cél. Szerintem előbb a meglévő állomásokat hozzák helyre és fogják hasznosítani, mert még ha egyszer újra is indul a közlekedés, a nagy része az állomásépületnek nem kell.
Szerintem a Puskás Hotel hálózat tagjaként szálláshelyek lesznek. http://puskashotel.hu/
 
Siófok    ROCOman, 2011.02.05 15:39.48 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Miden olyan egyesület amely időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve, pusztán magánszorgalomból tesz azért, hogy ezek a mozdonyok megmaradjanak a jövő számára megérdemli, hogy megemlítsék a nevét.
 
Siófok    MJ, 2011.02.05 15:31.16 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Jól van, de az egyik egyesület a Verebély.
 
Almamellék    ROCOman, 2011.02.05 13:14.36 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Néhány fotó az egykori kisvasútról: http://tam-modell.hu/galeria/vasut/keskenynyomkoz/almamelleki-gv/
 
Alcsút-Felcsút    KériPetya, 2011.02.05 11:55.48 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Rákérdeztem, de nem tudtak egyértelmű választ adni (lehet, hogy titok...ű).
 
Alcsút-Felcsút    2Kuvik, 2011.02.05 09:42.53 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Ez a felújítás nem a Puskás Labdarúgó Akadémia beharangozott vasúti beruházásának a része?
 
Siófok    ROCOman, 2011.02.05 08:21.26 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Rosszul tudod. Ahogy már több gőzös is megújult szerte az országban, ez is összefogás eredményeképp fog: http://iho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3258:oroksegnapi-kavalkad&catid=5:sinek-java&Itemid=7
 
Enying    Rácz Gergely, 2011.02.05 01:35.44 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Írtam, még 80 km/h-s pályasebesség mellett is gyorsabb lenne a vonat, mint a közúti közlekedés (főleg a busznál, az autónál pedig a közutak helyenként kissé szerencsétlen vonalvezetése miatt, például Mezőkomáromból Enyingre, vagy Enyingről Székesfehérvárra a vasúthoz képest kerülővel lehet eljutni). Azért lényeges dolog ez, mert a vonal a jelenlegi vonalvezetésével, korrekciók nélkül is alkalmas lenne versenyképes menetidő produkálására. A 27-es pedig a Berhida - Csajág szakasz kivételével szintén végig 80 km/h-ra alkalmas az ívsugarak alapján.
A Veszprémbe irányuló forgalom is megoldható, csak ehhez fel kéne nőni a nyugati országokhoz, hogy a helyijáratos buszokat igénybe lehessen venni vonatjeggyel (ezzel a 11-es vonal személyforgalma is "új erőre kapna"). Más kérdés, hogy a 49-esről nem annyira, inkább a 27-esről járnának oda.
 
Hidasnémeti    András, 2011.02.05 00:45.10 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Elnézést, közben most nézem, hogy kétáramnemű gépekről van szó Kassa - Hidanémeti között. Ezek szerint a hagyományos egyáramnemű 3 kV-s gép egyáltalán be sem tud járni Hidasnémetire (ahogy pl. Hegyeshalomra be tud járni az egyáramnemű 15 kV-os osztrák gép is és Ebenfurthra is járnak ki V43-asok, ami úgyszintén áramnemváltó állomás) ?

Hogy történik az áramnemváltás menetközben ? Emberi beavatkozás szükséges mindenképpen ? Vagy a mozdony érzékeli, hogy milyen áramot kap felülről és úgy old le és vált át egyikről a másikra? Igy módosítom az előző kérdést és aki ért hozzá, attól megköszönnék egy pár mondatos leírást a dolog módjáról.
 
Hidasnémeti    András, 2011.02.05 00:36.45 (elfogadott hozzászólás)   Válasz írása
Ezt nem nagyon értem: ha Hidasnémetin van a mozdonycsere, akkor ott van az áramnemváltás. Azaz ott akad le róla a hazai 25 kV-s gép, majd a kérdéses vágány felett áramnemcsere, ezután rááll a 3 kV-os felvidéki gép a szerelvényre.

Ide kapcsolódik a kérdés, hogy a kétáramnemű Taurusok esetében (nem itt, hanem Hegyeshalmon, Ausztria felé) az áramnemváltás csak álló helyzetben történhet, vagy menet közben is meg tudja oldani a vezető, hogy a kérdéses fázishatár előtt lekapcsolja az egyik féle betáplálást és utána felkapcsolja a másikat, miután átgurult egyik egyik áram alól a másik alá ?
 
Előző Első    ... [ 236 ] [ 237 ] [ 238 ] [ 239 ] [ 240 ] [ 241 ] [ 242 ] [ 243 ] [ 244 ] ...   Utolsó Következő