Állomás kereső:
Állomások listája
Vasútvonalak listája


111 Mátészalka-Záhony

Mátészalka (110, 113, 114, 115)
Ópályi
Nagydobos
Vitka
Vásárosnamény (116)
Kisvarsány
Gyüre
Aranyosapáti
Újkenéz
Tornyospálca
Mándok
Eperjeske alsó
Tiszaszentmárton
Zsurk
Záhony (100b)









Gyorsüzi
Minden jog fenntartva.
© 2023

Felhasználónév:

Jelszó:

Regisztráció




    KéptárHozzászólások


Tiszaszentmárton

megszűnt megállóhely
111 Mátészalka-Záhony
 

2011.03.26.
Fotó: Virág István [vragist]


  Az állomás földrajzi koordinátái: (pontatlan)
N48.373912° E22.193713° | N48° 22' 26.08" E22° 11' 37.36"
A koordinátákra kattintva a hely megtekinthető a Google Maps térképen.


A megállóhely 1971-ben még működött, valamennyi személyvonat megállt itt. A peron Záhonyból Vásárosnamény felé haladva a pálya balkéz felőli oldalán volt.





Képtár - Tiszaszentmárton

átjáró
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.03.26.
állomásfolt
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.03.26.
szemaforcsonkok
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.03.26.
Perspektivikus felvétel a vagonnyomtáv-különbségek miatt sok sínszálúvá épített tiszaszentmártoni hídérdekességről.
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.
A folyó közepén, ahol a tiszaszentmártoni vasúti híd középső pillére áll a feltorlódott hordalékszigettől körülvéve, ott húzódik az államhatár.
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.
Egy másik – Tiszaszentmártonhoz köthető – vasúti műtárgy a Tiszán átívelő vasúti híd, amely összeköti a Magyarországhoz valamint Ukrajnához tartozó folyópartokat.
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.
A nagy fűben romok, maradványok után kutatva az egykori állomás területén csak egy betonkolonc található, talán az eltüntetett állomásépület alapjának része lehetett.
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.
A menetrend szerint közlekedő vonat a Tiszaszentmártonból Tiszabezdédre tartó műút vasúti átjáróján keresztül kihúz az évtizedekkel ezelőtt megszüntetett szentmártoni állomás egykori területéről Vásárosnamény irányába
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.
A néhai szentmártoni vasútállomás épületéhez a Tiszaszentmártonról Tiszabezdédre tartó műútról egy bekötőút kanyarodott valamikor, ennek maradványa ma 3-4 méter után a gazba fullad.
Fotó: Virág István
Dátum: 2011.07.29.

Fotó: Virág István
Dátum: 2011.03.26.

 
Hozzászólások:
 
Ha te is szeretnél hozzászólást küldeni az állomáshoz, kattints ide: hozzászólás küldése
Az elküldött hozzászólás kizárólag ennél az állomásnál jelenik majd meg.
Az oldal szerkesztőjének küldendő üzeneted ne ide írd, azt továbbra is Gyorsüzi formájában
egyenesen a szerkesztőnek címezd.
Hozzászólások


vragist
e-mail: vragist55.kukac.gmail.com
elfogadott hozzászólás 27432
2013.11.24. 00:35.35
Mónus Zoltán úr 2013 júliusában a lentebb található következő sorokat írta: „…..nyáron lovasszekéren, télen lovasszánnal mentünk a vonathoz, összeszedve azokat, akik egy irányban, és egy vonattal indultak……”

Első olvasatra ezt a logisztikai szervezést egy kissé túlzásnak gondoltam. A 2011. március végi látogatásomkor – mint azt az akkori bejegyzésem mutatja – gépkocsim kilométerórájának segítségével 1,3 km távolságot mértem Tiszaszentmárton széle és a hajdan volt vasútállomása között. Ez a távolság kb. annyi, mint az innen nem túl messze lévő Gyüre község vasútállomása és nagyszüleim háza közötti távolság, ahol budapesti kisgyerekként több nyarat eltöltöttünk öcsémmel együtt a 60-as években. Ott a vonat érkezése után mindig gyalog mentünk, apám cipelte a bőröndöket és senki nem érezte szükségesnek, hogy nagyapám szekérrel jöjjön elébünk (pláne, hogy olyankor délutánonként még a földeken dolgozott).

A térképet nézve azonban arra a (lehet, hogy hamis) következtetésre jutottam, hogy a régebbi időkben Tiszaszentmártonnak az a része, amely a mai, Tiszabezdéd felé tartó Táncsics út két oldalán húzódik, még nem is létezett. Lehet, hogy Tiszaszentmárton tényleg „útifalu” volt, a Vásárosnaményt és Záhonyt összekötő műút mellett épült ki, s a korábbi faluszerkezet szélén lévő Táncsics úti temető volt a település széle (merthogy a temetők egykor a falvak szélén alakultak ki, lehetőleg nem nagyon messze a templomtól). Ebben az esetben a régi faluszél és a vasútállomás között minimum 3 kilométer lehetett a távolság, s akkor még számításba kellett venni a faluban esetleg sokkal beljebb lévő otthonok elhelyezkedését is. Ez tényleg indokolhatta a szekeres-szános emberi szállításszervezést. Kétszeri ott jártamkor szerzett benyomásaim szerint a záhonyi útra merőlegesen kialakított Táncsics út két oldalán lévő családi házak az építészeti stílust tekintve mintha a 70-es, kora 80-as években épültek volna, azaz az állomás megszűnése körüli, vagy az azt követő időkben húzták fel az épületeket.

A vasút azonban anno tényleg messze épült meg Tiszaszentmártontól, kb. félúton Szentmárton és Bezdéd között. De ez a közlekedési sors jutott a szomszédos falvaknak, Tiszamogyorósnak, Zsurknak, Benknek is a XIX. század végén a XX. század elején a nagy vasútépítések korában, amikor Szabolcs megye errefelé eső részén is létesültek szárnyvonalak.