Jászberény - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

Az 1873. március 10-én átadott Hatvan – Újszász – Szolnok vasútvonal középállomása.
Az eredetileg négyvágányos, úgynevezett vágánytengely ugrásos állomás vízállomásnak
épült, vízházzal, vízdarukkal, tisztító gödörrel. Az 1908-as helyszínrajz már
ötvágányos állomásként ábrázolja, a felvételi épületen kívül számos egyéb építménnyel.
Épült itt különálló árnyékszék, lámpakamra és málharaktár a felvételi épület két
oldalán, melyeket a ma is meglévő előtető foglalt szerves egységbe. 1876-ban erdélyi
vörösfenyőből építették az áruraktárat mely jól vészelte át az idők viharait,
s ma is szinte változatlan formában megtalálható az állomáson. Volt gabonaszín,
állatrakodó, pályafenntartási raktár, illetve az állomás mindkét végén egy-egy kettős
őrház váltóőrbódéval. Az állomásépületet a MÁV Magasépítési Osztálya tervezte.
A típusterv alapján épült, nyeregtetős, hosszú, vakolt épület zsalus ablakokkal
volt ellátva. Régi képeslapok tanúsága szerint kis kertet is kialakítottak itt,
a nyírt sövény tövébe pedig padokat állítottak. Az állomást deszkapalánk kerítés
szegélyezte anno. A vasútvonal átadása serkentőleg hatott a környező települések,
így Jászberény fejlődésére is. A vasútállomásra odavezető utat - a mai Rákóczi út -
alakítottak ki. 1881-ben kezdték a város útjainak kövezését és az első ez az út volt,
ami jól mutatja a vasút jelentőségét a város életében. Ugrásszerűen fellendült
a település iparosodása is. 1910 tavaszán felmerült egy Jászberény-Gödöllő vasútvonal
megépítésének gondolata. A vasútvonal ügye már biztatóan alakult, amikor 1914 nyarán
eldördült egy szerb diák pisztolya… Harminc évvel később a szovjet csapatok elől
visszavonuló németek mintegy 5km hosszan felszaggatták a pályát, valamint megrongálták
Jászberény állomás vágányait és épületeit. Az állomást 1945-ben rohamléptekkel
állították helyre. Az újjáépítési munka eredményeként a jászberényi állomás jól
felszereltté és nagyobb forgalom lebonyolítására vált alkalmassá.
A forgalom helyreállítása után kiépítették a városba települt ipari létesítmények
iparvágányait is. A Ganz Vagon és Gépgyár egyik részeként üzemelő Aprítógépgyár
(ma RUUKKI Tisza Zrt) üzemi vágányait 1951-ben létesítették. Ezt követte a Fémnyomó
és Lemezárugyár, a későbbi Hűtőgépgyár (ma Electrolux Lehel Kft), a Borforgalmi
Vállalat (ma Andrássy Rendezvényház) a TüzÉp és a Szolnok megyei Gabonaforgalmi
és Malomipari Vállalat (ma Szatmári Malom Kft), iparvágányainak kiépítése.
Az állomáson működő Siemens-Halske típusú biztosítóberendezést a villamos vontatásnak
a vonalon történt 1976. január 2-i beindulása után korszerű Integra Dominó 55 típusú
berendezésre cserélték, melynek telepítésekor a 258-as szelvényben lévő 31. sz.
főközlekedési út keresztezésénél fénysorompót szereltek fel. A ma már nyugdíjas
Vidovich László állomásfőnök irányításával működő, szépen gondozott állomás 1997.
április 18-tól a Forgalmi Szakigazgatóság Hatvani Csomóponti Főnökségéhez tartozik.
A főnökség mintegy 27 állomás gazdálkodásáért felel. Az 1999-2000-es menetrendben
egy rövid ideig volt közvetlen összeköttetése is vasúton Jászberénynek a fővárossal.
Napjainkban a személyszállító vonatok ütemes menetrend szerint közlekednek.
Menetjegykiadás, váróterem van, bár az épületben eredetileg váróterem céljára
szolgáló helyiségek zárva vannak, illetve egy hétköznap nyitva tartó újságos is
található az állomáson. A kezdőponti oldalon már rég elbontották az őrházat,
de helye ma is jól kivehető. Az állomáson csakúgy, mint a vonalon szórványos
aljcserék voltak, de felújításról nem beszélhetünk. A felvételi épület ma műemlék,
falán emléktáblák. Az autóbuszmegálló közvetlenül a felvételi épület mellett
található. Az épület emeleti részén lévő három lakásban ma is laknak.
A raktárépületet korábban bérlő helyi vállalkozó megvásárolta azt és felújítja.
Sajnos az egykor igen jelentős áruforgalom ma már csak nyomokban létezik.
A raktár előtti rakodóvágányt kizárták a forgalomból, de remény van arra, hogy
ismét használni fogják, hisz a raktárépület tulajdonosa tervezi a vasúton történő
szállítást. Jelentősebb fuvaroztatónak az Electrolux mondható, míg a TüzÉp telep
vagy a Szatmári malom legfeljebb alkalmanként szállíttat árut vasúton.
(A Pályaőr című újság VI. évfolyam, 1.szám, Demény-Dittel Lajos írásának
felhasználásával összeállította: Sándor Antal 2011. április.)